Valószínűleg sokan tapasztalták már azt a különös jelenséget, amikor a szemük előtt apró, fonalszerű vagy pötty alakú képződmények úszkálnak. Ezek a kis „árnyékok” különösen jól láthatók, ha az ember világos felületre, például a kék égre vagy egy fehér falra néz. Ha megpróbáljuk őket közvetlenül szemünkkel követni, elmozdulnak, mintha kissé lemaradnának a mozdulat után. Ez a furcsa jelenség elsőre ijesztő lehet, de a legtöbb esetben teljesen ártalmatlan. A szemészetben ezt az állapotot üvegtesti homály néven ismerjük.
Mi történik ilyenkor a szemünkben?
Az üvegtesti homály kialakulásának hátterében az üvegtest nevű zselészerű anyag áll, amely a szem belső terét tölti ki. Ez az anyag fiatalkorban homogén és teljesen áttetsző, azonban az évek múlásával szerkezete megváltozik: kissé elfolyósodik, és apróbb rostok, szálacskák, sejttörmelékek jelenhetnek meg benne. Ezek az apró részecskék vetnek árnyékot a retinára, amikor a fény áthalad a szemen – így jön létre az a vizuális érzet, amit mi úszkáló foltokként, szaknyelven üvegtesti homályként érzékelünk.
A jelenségnek orvosi neve is van: muscae volitantes, azaz „repülő legyek” – ami nagyon találó, hiszen a legtöbben valóban úgy írják le őket, mint kószáló kis bogarakat vagy porszemeket, amelyek soha nem maradnak nyugton. Az üvegtesti homály tehát nem betegség, hanem egy tünet, amely különböző állapotok kísérője lehet.
Természetes velejárója az öregedésnek?
Igen, az üvegtesti homály megjelenése legtöbbször az életkor előrehaladtával járó természetes változások része. Az üvegtest átalakulása általában a 40-es, 50-es életévekben kezdődik meg, és különösen gyakori rövidlátó embereknél, illetve azoknál, akik szemműtéten estek át. Emellett fejsérülés, szemgyulladás vagy diabéteszes szövődmények is elősegíthetik a kialakulását.
Fontos megérteni, hogy az üvegtesti homály önmagában nem károsítja a látást. Nem okoz vakságot, és általában idővel megszokja őket az agyunk – szinte „kiszűri” őket a látott képből, így már alig vagy egyáltalán nem észleljük őket.
Mikor érdemes orvoshoz fordulni?
Bár az üvegtesti homály gyakran ártalmatlan, bizonyos esetekben komolyabb problémára utalhat. Ha a foltok száma hirtelen és jelentősen megnő, fényfelvillanásokat tapasztalunk – mintha vaku villanna a szemünkbe –, vagy látóterünk egy része elsötétül, azonnali szemészeti vizsgálatra van szükség.
Ezek a tünetek ugyanis retinaszakadásra vagy retinaleválásra utalhatnak – olyan súlyos szembetegségekre, amelyek sürgős beavatkozást igényelnek a látás megmentése érdekében. Minél korábban felismerik és kezelik a problémát, annál jobb az esély a teljes látásmegőrzésre.
Lehet-e kezelni az üvegtesti homályt?
Az esetek többségében az üvegtesti homály nem igényel kezelést. Ha nem zavaró, és nem változik, orvosi szempontból nincs teendő. Az agy idővel hozzászokik a jelenlétéhez, és kevésbé érzékeljük. Ha viszont a homály zavarja a mindennapi tevékenységet, néhány beavatkozás szóba jöhet.
Az egyik lehetőség a vitreolízis, amely során lézerrel próbálják széttördelni a nagyobb darabokat. A másik, radikálisabb megoldás a vitrectomia – az üvegtest sebészi eltávolítása –, amit azonban csak kivételes esetekben alkalmaznak, mivel kockázatokkal jár.
Összefoglalva
Az üvegtesti homály a szem természetes változásainak része, és az esetek többségében nem jelent veszélyt. Mégis fontos odafigyelni a tünetek hirtelen változására, mivel azok mögött súlyosabb szemészeti problémák is meghúzódhatnak. Ha bizonytalan abban, amit tapasztal, mindig érdemes szemész szakorvoshoz fordulni.
A szemünk értékes érzékszerv – vigyázzunk rá, és ne hagyjuk figyelmen kívül az apró jeleket sem, például az üvegtesti homály megjelenését.
