A tüdőgyulladás (pneumonia) a tüdő és a légzőrendszer gyulladásos betegsége, melynek jellemzője a légzőhólyagok gyulladása és ennek következtében gyulladásos izzadmánnyal való kitöltése. A tüdőgyulladás benne van az első 10 leggyakoribb halálokok között Európában, sajnos még napjainkban is.
A tüdőgyulladást leggyakrabban baktériumok okozzák, de lehet vírusos, gombás fertőzés következménye is vagy olykor egy különlegesebb fajta a ,,süllyedéses” forma.
A tüdőgyulladás okai
Leggyakrabban a tüdőgyulladást valamilyen fertőző ágens okozza, de belélegzett gőzök, gázok vagy a légutakba kerülő idegentest is kiválthat gyulladást. A leggyakoribb baktériumok:
- Streptococcus pneumoniae
- Staphylococcus auerus
- Hemophylus influenzae
- Legionella
Leggyakoribb vírusok:
- Influenza
- Adenovírusok
- RSV
- CMV
Az utóbbi években a leggyakoribb tüdőgyulladást okozó vírusfertőzés a koronavírus volt, mely általában enyhébb, felső légúti tünetekkel jár, de egyik legsúlyosabb szövődménye a tüdőgyulladás, mely sok esetben – főként az első hullámok idején – gyakran intenzív osztályos kezelést is igényelt.
A tüdőgyulladás tünetei
A tüdőgyulladás felismerése nem könnyű feladat, mert sok más fertőzéssel összekeverhető, akár egy sima influenza vagy megfázás tüneteit is mutathatja, mely lázzal, köhögéssel jár.
Leggyakoribb tünetek, melyek fennállása esetén gondolnunk kell tüdőgyulladásra:
- Köhögés
- Köpetűrítés
- Hirtelen, magas láz
- Mellkasi fájdalom
- Fejfájás
- Étvágytalanság
- Nehézlégzés
Látható, hogy a fenti tünetek viszonylag jellegtelenek, sok más betegség is járhat hasonló tünetekkel, ezért a betegség gyanúja esetén mindenképp keressünk fel orvost. Különösen azért is indokolt az utóbbi, mivel vannak ún. atípusos kórokozók is, melyek atípusos tüdőgyulladást okoznak, tehát a tünetek még inkább összetéveszthetők más betegséggel.
Diagnózis
Fonendoszkóppal végzett fizikális vizsgálat során való hallgatózáskor a jellegzetes ,,hóropogás” (crepitáció) szerű hang hallható a gyulladás kezdetén (crepitáció indux). Ez a hang később a gyulladás terjedésével megszűnik, majd a gyógyulás során ismét megjelenik (crepitáció redux). Természetesen a tüdőgyulladás diagnosztikájának ,,gold standardja” a mellkas röntgen vizsgálat. COVID fertőzés esetén szinte mindig, illetve atípusos pneumonia gyanúja vagy súlyos tüdőgyulladás esetén manapság már mellkas CT vizsgálatot végzünk, ahol elérhető. A diagnózist természetesen alap laborvizsgálat is támogatja.
Kezelése
Tüdőgyulladás esetén – amennyiben bakteriális – antibiotikus kezelés szükséges, általában hosszabb ideig alkalmazva, valamint sokszor kombinációs kezelés alkalmazására is szükség van. Emellett ágynyugalom, vitamin, folyadék és kalóriapótlás, valamint tüneti terápia (pl. lázcsillapítás). Súlyosabb esetekben szükség van oxigén adására is, ekkor már természetesen kórházi kezelés szükséges. Annak érdekében, hogy idáig ne jusson el, mindenképp időben keressen fel tüdőgyógyász szakorvost!