A COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) a tüdőgyógyász egyik leggyakoribb diagnózisa a hozzá forduló páciensek körében, mely a fejlett országokban is rohamosan terjed napjainkban. Magyarországon több mint 5000 új esetet regisztrálnak évente és sajnos már igen előrehaladott állapotban kerül felismerésre a betegség. A rohamos elterjedés fő oka a dohányzásban keresendő, a COPD-s betegek 80-90%-ánál van dohányzási anamnézis. A maradék részt ritkább genetikai betegségek adják, valamint káros anyagokkal foglalkozó szakmák esetén találkozhatunk vele (pl. bányászok).
A betegség hátterét tulajdonképpen az idült hörgőgyulladás vagy krónikus bronchitis adja, amikor a hörgők falában lévő simaizomsejtek a folyamatos károsodás (pl.: dohányfüst) miatt összehúzódnak és állandó nyáktermeléssel próbálják a káros, idegen anyagokat eltávolítani, majd egy gyulladásos folyamat alakul ki fokozott a váladékképződés mellett. A tüdőben megnövekszik a ki nem lélegzett levegő mennyisége és a léghólyagok (alveolusok) mérete megnő (emphysema), faluk feszülni kezd, amely odáig fajulhat, hogy ezek a léghólyagok meg is repedhetnek, ezáltal tovább csökken a légzőfelület.
A betegség felfedezése sajnos későn történik általában, mivel a kezdetekben csak nagyobb terhelésre jelentkezik nehézlégzés, később egyre kisebb megerőltetésekre is, végül pedig már nyugalomban is fulladás, nehézlégzéses tünetek jelentkeznek az állandósuló köhögés mellett, mely szinte mindig nyákos jellegű.
A fokozott váladékképződés miatt jóval gyakoribbak a légúti fertőzések, tüdőgyulladás, amelyek tovább csökkentik a légzőfelület nagyságát és jóval nehezebben gyógyulnak, mint egészséges felnőttek esetében. Emellett mikrobiológiai szempontból is igen ellenálló baktérium fertőzések jellemzik a betegséget. A tüdő beszűkült légzőfelületét a szív a nagyobb volumenű és gyorsabb pumpálás segítségével próbálja kompenzálni, azonban ez is csak egy ideig működik, a szív előbb-utóbb kimerül és szívelégtelenség alakul ki.
A diagnosztizálás alapja a légzésfunkciós vizsgálat, a spirometria. A spirométerbe különböző erővel és gyorsasággal befújt és kifújt levegő alapján különböző számítási módszerekkel már korai stádiumban jelezhető a COPD fennállása. Képalkotó vizsgálatok (RTG, CT), laborvizsgálatok támogathatják a diagnózist, mely mellett a részletes anamnézisfelvétel nem elhanyagolható jelentőségű.
A COPD krónikus betegség, mely nem gyógyítható mai tudásunk szerint, de a légzés jelentősen javítható, illetve az adott állapot megőrizhető. Stádiumtól függően az alkalmazott gyógyszerek egy része folyamatosan, mások csak alkalmanként adandók általában spray (puff) formájában. Légző-torna, életmódbeli változtatások (dohányzás elhagyása, testsúly rendezése, rendszeres mozgás) elengedhetetlen része a terápiának. Súlyos esetben otthoni oxigénterápia adja a terápia alapját.
Ha az Ön anamnézisében hosszú ideig tartó dohányzás szerepel és nehézlégzéses tünetei vannak, akár köhögéssel, fokozott nyáktermeléssel, mindenképp keressen fel tüdőgyógyász szakorvost.
Halom Medical Egészségközpont © Minden jog fenntartva.
Átdolgozta: honlap-weboldal.hu
