A stroke, más néven ,,szélütés” az agy egy részének vérellátási zavara miatt kialakuló súlyos esemény. Általában hirtelen és váratlanul következik be és komoly következményekkel járhat az érintett személy számára. A stroke-nak két fő típusa van: az iszkémiás stroke és a vérzéses stroke.
A stroke típusai
Az iszkémiás stroke akkor következik be, amikor az agy egy részének vérellátása megszűnik vagy jelentősen csökken, általában azért, mert egy vérrög vagy érszűkület elzárja valamelyik agyi artériát. A vérzéses stroke során pedig egy agyi ér megreped és vér szivárog az agyba. Mindkét típus rendkívül veszélyes és azonnali orvosi ellátást igényel.
Hajlamosító tényezők
A stroke kialakulásának kockázata sok tényezőtől függ és bizonyos csoportok nagyobb veszélynek vannak kitéve.
Néhány fontos veszélyeztető tényező: magas vérnyomás, dohányzás, diabétesz, szívbetegségek, magas koleszterinszint, alkoholfogyasztás, testmozgás hiánya, az elhízás. Mindezek mellett fontos megemlíteni, hogy az idősebb korosztály jobban veszélyeztetett, valamint a családi előfordulás is befolyásoló tényező lehet.
Tünetei
A stroke tünetei gyakran hirtelen jelentkeznek és viszonylag jellemző tüneteket okozhatnak: erős, általában hirtelen jelentkező fejfájás, zavartság, nehézkes beszéd vagy egyéb beszédproblémák, egy vagy több végtag zsibbadása vagy gyengesége általában féloldalon, egyik oldali arc lebénulása, látásproblémák, egyensúlyvesztés és koordinációs nehézségek.
Fontos hangsúlyozni, hogy minél gyorsabban kezelik a stroke-ot, annál nagyobb az esély a teljes felépülésre vagy az életminőség javítására.
Kezelése
A neurológia az az orvosi szakterület, amely az agy- és idegrendszeri rendellenességek diagnosztizálására és kezelésére specializálódik. A neurológusok olyan szakemberek, akik széles körű ismerettel rendelkeznek az agyi rendellenességek, idegrendszeri betegségek és állapotok tekintetében és kulcsfontosságú szerepet játszanak a stroke esetek kezelésében.
A neurológusok stroke esetén először felállítják a megfelelő diagnózist. Ekkor azonosítják a stroke típusát, súlyosságát és az érintett területeket. A diagnózishoz -bár a klinikai jelekből sokszor megállapítható – a mai világban koponya CT vizsgálat elvégzésére szinte mindig szükség van. Elsődleges jelentőségű a vérzéses és az iszkémiás esetek elkülönítése, ugyanis ellentétes kezelés szükséges.
Vérzés esetén, ha a vérzés olyan nagymértékű, hogy nyomást fejt ki az agy egyéb területeire, akkor sebészi megoldás jelenthet csak definitív megoldást. Ugyanakkor, ha iszkémiás eset áll fenn, akkor vérhigítókat kell alkalmazni (lysis), hogy az elzáródott eret újra meg tudjuk nyitni. Ezután a diagnózis alapján elkezdik kialakítani a megfelelő kezelési tervet, amikor előírják a szükséges gyógyszereket és terápiákat a beteg számára.
Mindezek mellett az agyvérzés utáni rehabilitáció szintén rendkívül fontos része a betegség kezelésének. Ekkor a neurológusok segítenek a betegnek az érintett területek működésének visszaállításában és az életminőség javításában.
A neurológus szakorvosok az érintett személyeket különféle tanácsokkal látják el, például az egészséges életmód, a magas vérnyomás vagy cukorbetegség kezelésével kapcsolatban, valamint a rendszeres orvosi ellenőrzések fontosságára hívják fel a figyelmet a stroke megelőzése érdekében. A stroke kezelése multidiszciplináris feladat: mind egyéb orvosi szakterületek bevonása, mind pedig az orvosi szakmákat támogató (gyógytorna, logopédia stb.) szakmák közös munkája szükséges a gyógyuláshoz.
Ez a súlyos egészségügyi probléma jelentősen befolyásolhatja az érintett személy mindennapi életét, ezért a megfelelő információk és a tudatosság növelése elengedhetetlen fontosságú a stroke elleni harcban. Az időben nyújtott segítség gyakran megmentheti az életet és csökkentheti a hosszú távú károsodások kockázatát. A neurológusok agy- és idegrendszer rendellenességeivel kapcsolatos speciális szaktudása nélkülözhetetlen a stroke esetek kezelésében és a betegek ellátásában.
