Szénanátha alatt a felső légutak bizonyítottan allergiás okra visszavezethető hurutos elváltozását értjük és az egyik leggyakoribb ok a fül-orr-gégészeti, illetve allergológia rendelésre érkező betegek között.
Ahogy a nevéből is látható, jellemzője, hogy általában tavasszal kezdődik és a növények virágzásának elmúlásával a tünetek megszűnnek. Ez napjaink egyik gyakori, ha nem a leggyakoribb allergiás megbetegedése, mely mindkét nemben, bármilyen életkorban megjelenhet. A lakosság több mint 10%-át érinti és ismert tény, hogy az allergia örökölhető, valamint fontos, hogy akiknél más allergiás megbetegedés is jelen van (pl. ekcéma), azoknál nagyobb az előfordulás gyakorisága.
Szénanáthát tavasszal a korán virágzó fák (mogyoró, nyár, éger), majd nyáron a füvek (csalán, angolperje, parlagfű, feketeüröm), gabonafélék okoznak tüneteket. Ugyanakkor fontos, hogy egyes gombák (penészgomba) is okozhatnak megbetegedést, amikor spóráik a levegőbe kerülnek.
A szénanátha tünetei
Mint egyéb más allergiás megbetegedésekre, a szénanáthára is jellemző az immunrendszer eltúlzott hibás reakciója, mely a környezetünkben egyébként ártalmatlan anyagokkal szemben jelentkezik. Ezeket az ún. allergéneket a szervezet idegen anyagként ismeri fel (mint egy vírus vagy bakteriális fertőzés esetén) és aktiválja az immunrendszert. Az aktiváció során hisztamin nevű anyag keletkezik a szervezetben, mely a tünetek nagy részéért felelős.
A szénanátha ajakduzzanatot, a szem vörösségét, viszketését okozza, ugyanúgy, ahogy az orrban is. Jellemzője még a fokozott váladékozás az orrüregben, szemben, légutakban. Ez a szervezet védekező reakciója, mivel a duzzanat megakadályozza a további allergének bejutását a szervezetbe, míg a fokozott váladékképződés a már bejutott allergének eltávolítását hivatott szolgálni.
Kivizsgálás
Kivizsgálása általában az ún. Prick teszt segítségével történik, amikor az adott allergént a bőr ,,karcolásával” viszik be a szervezetbe és a körülötte kialakuló helyi reakciót vizsgálják. Emellett léteznek vérvételből megállapítható ellenanyag (IgE) vizsgálatok, valamint komponens alapú vizsgálatok, melyek az allergének komponenseit vizsgálják.
Kezelés
Az első és legfontosabb itt is, mint minden más betegség esetében a megelőzés, mely az allergének lehetőség szerinti kerülését jelenti. A gyógyszerek általában antihisztaminok, valamint szteroid tartalmú gyógyszerek, melyeket alkalmazhatunk tablettás vagy orrspray formájában. Szemtünetek esetén szemcseppek tudják a panaszokat enyhíteni. Komolyabb allergiás panaszok esetén immunterápia is szóba jöhet, de ez általában csak 3 hónapon túli panaszok esetén merülhet fel. Alternatív gyógymódok lehetnek a sóbarlang, illetve az autogén terápia.
Bátran forduljon gégész szakorvosainkhoz komolyabb orrfolyás, könnyezés esetén, hiszen a javasolt megoldások mellett az esetleges háttérben húzódó egyéb okokra is fény derülhet.
